A KÖZMÉDIÁKHOZ
„„…Mutatják a kormányt pocskondiázó politikust,aki a kamerák bűvöletében hetet-havat összehord, majd a kormányfő válaszát aláolvassák. Ismertetik a legújabb kormánydöntést, és utána a kiegyensúlyozottság jegyében végignézzük az ellenzékiek minden tárgyilagosságot nélkülöző gyalázkodását” (MN. 2012.03.17)
Nos, pontosan ez a helyzet, amit fentebb olvashattunk. Ez pedig valahogy nincsen rendjén! Nevezetesen egy-egy döntést, rendeletet, meg is kellene közérthetően magyarázni úgy, hogy a legegyszerűbb, hétköznapi állampolgár is megérthesse – ha akarja. Ez pedig a kormány feladata!
A szóvivők munkája is kifogásolni valót! Nem „nyomulnak” megfelelő elánnal a kamerák elé. A közszolgálati média pedig ne a gáncsoskodó kibiceknek kedvezzen, hanem kérdezzen rá a kifogások konkrét okaira, kérjen számon alternatívát. A műsorvezető az általános szópuffogtatókat próbálja a konkrétumok irányába terelni. Mindezt úgy, hogy természetesen ne akadályozza a vélemény-nyilvánítás szabadságát. Ez bizony nagy szakmai rutint követel.
Magam is dolgoztam egy helyi rádióban éveken keresztül műsorvezetőként, de vendégeim politikai álláspontjára való tekintet nélkül, előre kértem őket konkrétumok megfogalmazására kérdéseimmel, az adott témával kapcsolatban. Ez az esetek döntő többségében sikerült is. Az általános, „minden rossz, amit nem mi csinálunk” álláspont a Hyde park hordószónokaihoz illő, nem a közmédiához.
A kormányzat szóvivőinek ideje lenne olyan vehemenciával előadni a döntések okait és várható következményeit, célját, mint az ellenzék szólamokat szajkózó figurái.
A közmédia feladata a liberális médiaterror visszaszorítása úgy, hogy példát mutat a nemcsak formailag, de tartalmilag is kiegyensúlyozott információk közreadásában.
A köz szolgálata a médiában is alázatot, korrektséget, a tényekhez való ragaszkodást, az álságosság visszautasítását kell jelentse.
Szabó László Dezső
